Tegyek valamit?
Problémám a következő: Huszonéves fiam együttélésbe "kezdett" egy lánnyal. A fiam is és a kislány is jóravaló fiatalok. A kislány illemtudó velem és feleségemmel. Együttélésük nem ró semmiféle pluszt terhet a családra, ellátják magukat.
Egyházi házasságban élek én is feleségemmel, így éltek a nagyszülők is. A gyerekek jártak hittanra, magam is gyakorló keresztény vagyok. Tehát a fiam tanulta, és példánkból láthatja a megélt házasságot. Természetesen látta az évek folyamán a családi összezördüléseket, de nem hinném, hogy családi poklot látott maga körül.
Mit tegyek? Lelkizzek neki/nekik? Hivatkozzak a családi példákra? Egyáltalán szóljak, hiszen felnőtt emberek?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Kérdező!
Kétségtelen, hogy a megélt példa a legjobb recept. Egyre több olyan - fiatalok által támogatott - mozgalom van nálunk is, ahol a fiatalok megértik azt, hogy a jó megoldás saját érdekük, mert jövendő házasságuk boldogsága, hűsége, múlik a kezdeteken. Azért mert a környező liberális világ ordítva igyekszik tönkre tenni a családokat már csírájukban, egyáltalán nem jelenti azt, hogy csak az a legjobb családmodell és a boldog család ideális formája. Érdemes lenne olyan fiatal csoportokat keresniük, akik meg is élik, amit felvállaltak - pl. "a tiszta szívek mozgalma" - és velük megbeszélve a komoly házasság feltételeit, döntsenek a saját megoldásukat tekintve. Kívülről és erőszakkal semmire sem mennénk. Vagy megértik, hogy jót és üdvös tanácsot kapnak, vagy mennek a saját fejük után. Sajnos egy komoly döntés előtt rengeteg rossz megoldással találkoznak a mai fiatalok, ami elég kellene ahhoz, hogy éretten és felelősséggel döntsenek jövőjükről.
Szeretettel.
István atya
Hozzászólás
Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)
