Egyházi temetés

Kedves István atya! Köszönöm válaszát. Én is úgy gondolom, hogy az Egyház nem szolgáltató intézmény, ahol szép, megható, hagyományos temetést lehet megrendelni. Éppen ezért nem értem, a plébános hogyan köthette a visszamenőlegesen befizetett egyházi adóhoz a temetést? Hogy az 3 év, vagy 3 hónap - az elv szempontjából közömbös. Ha felvilágosítja az özvegyet, hogy ízlés, igény szerinti polgári temetést lehet rendelni, ezért rossz helyen keres az Egyháznál, így nem vállalható a szentelmény kiszolgáltatása, teljesen egyetértek. De ha a férj halála okán az asszony vissza- vagy odatalál Istenhez, az Egyházhoz, mostantól rendezi vele saját kapcsolatát (egyházi hozzájárulás terén is), és ennek első látható jele férje egyházi temetésének kérése, akkor sem a visszamenőlegesen befizetett egyházi hozzájáruláson kell állni, vagy bukni a dolognak. Legalábbi én így érzem.

Kedves Kérdező!

Jómagam is találkoztam hasonló esettel. Egy fiatal pap ismerősöm mesélte, hogy bizony ő is elkéri visszamenőleg a pénzt, ha valaki pl. temetést szeretne igénybe venni. Jómagam egyetértek ezzel. Lássuk be, semmi sincs ingyen és a temetés is egyfajta "szolgáltatás". Az államnak is fizetünk adót, nem is keveset. Nem gondolom, hogy valakinek évi pár ezer forint (közössége válogatja ki mennyit "kér") földbe döngölné az embert. Ennél sokkal többet elkölt az ember haszontalan dolgokra, szórakozásra.
Az egyházi hozzájárulás pont az ami a nevében van. Hozzájárulok a templom, plébánia működési költségeihez. Ebből (is) megy a plébános fizetése, a villanyszámla, az alapanyagok beszerzése, stb. Tehát közösségi célt szolgál.
Engem a fodrász sem nyír meg ingyen, de pl. TB ellátásom sincs járulékfizetés nélkül. Istennek, a saját közösségemnek nem jár támogatás?

Kedves Kérdező!
A mi Egyházközségünkben is gyakorlat, hogy temetés alkalmával egyházi hozzájárulás fizetésére is felszólítják a hozzátartozókat, amennyiben azt elmulasztották. Ha nagyon rossz anyagi helyzetben lévő családról van szó, akkor ettől eltekintenek, vagy felkínálnak egy másik lehetőséget is: nem kell fizetni a temetésért sem, de kántor nélküli szertartás lesz, vagyis éneklés nélkül, a pap egyedül imádkozza el a szertartás szövegét.
Az egyházi hozzájárulás visszamenőleges megfizetésének indokát a többség megérti, amely ehhez hasonlóan hangzik: Ha a többség úgy gondolkodna, hogy nem szükséges megfizetnie a hozzájárulást, akkor hiába keresnék a papot, mert nem lenne sem pap, sem templom, hiszen azt fenn kell tartani!

Kedves Feri és István!
Az egyházi hozzájárulás kérdésben egyetértünk, arra való, amit leír.
Nem is ezzel volt a probléma, hanem azzal, hogya temetés díján felül akarta az illetékes atya visszamenőlegesen, a meghalttól (azaz özvegyétől) az egyházi hozzájárulást beszedni. Úgy gondolom, a temetés szabott ára szolgál az azzal kapcsolatos költségek fedezésére: pap, kántor kiszállása, szertartás. Azt sehol nem láttam, nem hallottam, hogy a katolikus egyházi temetés feltétele lenne az elhunyt egyházi hozzájárulásának befizetése x időre visszamenőleg - ezért nem értem! Az elhunyt családtagjaitól ilyen címen már nem csak "néhány ezer" forintot kérnek, hanem 12-24-36-szorosát, amit sokan nem tudnak a mellényzsebükből kifizetni.
Ha tovább ragozzuk a témát, ezen logika alapján, aki nem fizet hozzájárulást, például gyermek, munkanélküli, fogyatékos, aki maga nem tudja intézni - szintén nem kaphat egyházi temetést? ha én fizetek egyházi hozzájárulást, arra hivatkozva csak én szerzek "jogosultságot" egyházi temetésre, vagy hozzátartozóim is?
Tehát nem az egyházi hozzájárulással van a gondom, magam is rendszeresen fizetem, hanem ilyesfajta visszamenőleges behajtással. Úgy érzem, és olyan visszajelzéseket hallok ismeretségi körömből, hogy ez többet árt, mint használ az Egyház jóhírének. Természetesen nem kell egyetérteni velem, és bocsánat a kötekedésért.

István fogalmazta meg nagyon helyesen, tökéletesen egyetértek:

Ha a többség úgy gondolkodna, hogy nem szükséges megfizetnie a hozzájárulást, akkor hiába keresnék a papot, mert nem lenne sem pap, sem templom, hiszen azt fenn kell tartani!

Kedves Kérdező!
Ha valaki egy közösséghez tartozik, vállalja a vele járó kötelezettségeket is,ne csak elvárásai legyenek. Amennyiben ezt rendszeresen teljesítette volna, nem áll elő ez a kényelmetlen helyzet.Ez sem a papnak, sem a hozzátartozóknak nem jó. Egyébként a munkanélküliektől és gyermekektől, tanulóktól nem szednek hozzájárulást. Létezik részletfizetési lehetőség is. Senki sem szeret fizetni, de akkor vagyok igazságos a közösséghez, ha ezt megteszem. Ez az egyik sarkalatos erény. Nem felháborodni kell, hanem megismerni és gyakorolni vallásunkat. Szeretettel:Teca

Kedves Teca és Többiek!
Köszönöm a válaszokat, értem és megértem, hogy mire gondolnak. Úgy érzékelem, Önök nem értették meg teljesen az általam több hozzászólásban is leírtakat, na de nem baj - csak eszmét cseréltünk. Viszont az Önök szempontjait méltányolva célszerű lenne, ha az Egyház úgy vinné át a köztudatba, hogy egyházi temetést az igényelhet, aki élő kapcsolatot ápol az Egyházzal, aminek (egyik) látható jele az x éve folyamatos egyházi hozzájárulás fizetése. Aztán felsorolná a kivételeket: gyerekek, munkanélküliek és jövedelem nélküliek. Valamint ezt az állapotot milyen módon igazolhatják. Sok félreértés és félremagyarázás elkerülhető lenne így. Nem szeretnék parttalan vitát provokálni, ezért befejeztem hozzászólásaimat ehhez a témához.

Kedves Kérdezők és Hozzászólók!(Mielőtt eltévednénk!)...
és az Egyházat úgy tüntetnénk fel, mint egy gonosz "Harpagont"
aki ül a ládáján, gyűjti és féltékenyen őrzi a pénzét és mindent csak ebből a szempontból mérlegel, szeretném nyomatékosan felhívni mindannyiunk figyelmét, hogy minden egyházi szertartásnak első feltétele az élő hit, a buzgó kereszény élet, az Isten parancsai szerinti élet, melyet megkoronáz a Krisztus-adta főparancs.
A második feltétel a teljesen jogos és igazságos "közteher-viselés", melyet az Egyház 5.parancsa így fogalmaz meg: Egyházadat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd.
Szeretettel.
István atya

Lehet hited ha van pénzed. A szegény ne legyen vallásos.Ha én hiszem istent csak pénzért tehetem?Ha a szegény jövedelme 0,8%-át egyháznak adja, a gazadagtól is ezt kérnek viszamenőleg hét évre talán ő is elgondolkozna.Parancs-adó.Kérés-támogatás.Az egyház sokat tévedett már.Imádkozom értetek hogy megvilágosodjatok.Nem járok templomba de hiszem istent nem a papok áldását kérem hanem az istenét, ha nem lehet másként imádkozom a koporsóban magamért,tudom és hiszem, hogy isten meghallgat.

A témával kapcsolatban igazából azon kell elgondolkodni, hogy mi a temetés! A temetés egyrészt imádság az elhunytért, másrészt a feltámadás hitének hirdetése.
Sokszor azt tapasztalom, hogy a gyászolók úgy ülik végig a temetési szertartást, hogy látszik rajtuk,ezen túl kell esni, még mindig jobb, mint amikor a polgári búcsúztatón ragozzák a semmit. Mert a polgári búcsúztató mit tud mondani? Életrajzot, érdemeket, és a megsemmisülés fájdalmát. Ennél már több, ha a feltámadásról is szó esik.
Tudom, kemény és kicsit gúnyos is voltam.

Kedves Géza! Ha valakiről tudom, hogy szegény, mert jelen van a közösség életében, akkor nyilván nem fogom tőle még a temetés "díját" sem elkérni. Csakhogy az a szegény, éppen mert jelen volt a közösségben, ha csak kevéssel is, de támogatta a közösség életét. Ráadásul jelenlétével és imádságával komolyan szolgálta a közösség életét. Isten azt akarta, hogy az ember közösségben legyen, Jézus közösséget alkotott az apostolokból, az apostolok közösségbe szervezték a megtérteket. Ebből egyértelmű, hogy egyedül sokkal nehezebb Istenhez közeledni. Akár csak abban, hogy a Szentírás egyes helyeit hogyan rétjük.

A magam gyakorlata az, hogy nem foglalkozom azzal, fizetett-e egyházadót. Ezt azért tehetem meg, mert a közösség olyan, hogy fenn tudjuk tartani magunkat. De megértem azoknak a kicsi egyházközségeknek a gyakorlatát, akik bizony nincsenek jó anyagi helyzetben. (voltam már olyan plébánián is)

Azt ígértem, hogy többet nem szólok hozzá, de bocsássanak meg mégis néhány megjegyzést:
1) Kedves Satya, a szívemből szólt, köszönöm!
2) Azért a jövőben óvatos leszek. Ha netán munkanélkülivé, jövedelem nélkülivé válnék, feltétlenül viszek róla igazolást a plébániára, ahol jelenleg banki átutalással rendszeresen fizetem az egyházi hozzájárulást. Nehogy esetleges nem-fizetésemmel családomat hozzam megalázó helyzetbe halálom esetén.
3) Egy nagyvárosi plébánián honnan tudják egy becsületesen misére járó, rendszeresen gyónó, áldozó, csendes kisemberről, hogy milyen nehéz helyzetben van?
Saját plébániámon, ahová fizetem az egyházi adót, azt sem tudják, hogy létezem! E-mailban kétszer jelentkeztem, hogy szívesen bekapcsolódnék valamelyik helyi közösségbe, mi a szakmám, miben van gyakorlatom és segítenék is. Még csak választ sem kaptam egyszer sem!
Tovább kerestem, és másik kerületben találtam egy közösséget, ahol azért nem vagyunk teljesen személytelenek egymásnak. Ha nagy bajba kerülnék, az itteni csoportvezető talán "igazolhatná" a helyi atyának nehéz helyzetemet.
Bocsánat a kifakadásért!

Lehet e urnás misét tartani temetés nélkul

Kedves Kérdező!Hadd ajánljam figyelmébe a következő oldalt: http://lexikon.katolikus.hu/E/egyh%C3%A1zi%20temet%C3%A9s.html
A helyi temetési szokásokról a plébánosnak van joga dönteni, akinek figyelembe kell venni az egyházi előírásokat a szentmisével kapcsolatban is.
Szeretettel.
István atya

A legfontosabb kérdés, Jézus mit tenne ebben a helyzetben? Szomorú hogy ilyen van, csak örülni lehet annak, hogy nem àrulnak megváltást és üdvösséget ígérő " mágikus" papirost mint anno...

Konkrétan az lenne a kérdésem, hogy egy főállású katolikus hitoktató, aki ezzel szeretné kiegészíteni a fizetését, végezhet-e polgári gyászszertartást? Üdvözlettel: Endre

Kedves Kérdező!A legokosabb lenne, ha megkérdezné a püspökét, hiszen a missio canonicat is ő adta a hitoktatáshoz. Ha a véleményemre is kíváncs, azt mondom,inkább ne! Azt a polgári gyásszertartást, amit volt szerencsém kényszerből és tiszteletből végig hallgatnom, nem kívánom egyik halottunknak sem, mert nem volt benne sem a feltámadás reménye, sem a vallásosság legkisebb szikrája sem. Annak viszont örülnék, ha megküldené nekem magánban (nyusziatya@gmail.com) annak a polgári "gyásszertartásnak" a mentét, amit gyakorolni szándékozik. Rögtön többet tudnék mondani róla..
Szeretettel.
István atya

Annyit fűznék az olvasottakhoz, hogy az egyházak jelentős állami támogatást kapnak, ami minden adófizetőhöz köthető, hiszen az ő adójukat adakozza az állam.
Az elhunyt is nyilván hozzájárult ilyen formában az egyház működéséhez, hogy megillesse a végtisztesség. A hozzájárulás visszamenőleges fizettetése egy furcsa gesztus, hiszen nem szívta magában a padfűtés melegét, nem sarazta össze a templomot ami takarítási költséggel jár stb.
Egy temetés költsége képes hosszú időre létbizonytalanságba sodorni egy átlagos családot, és nem tartom valószínűnek, hogy Krisztus Urunk is javasolná a hozzátartozók kifosztását....

Anyósom elhunytakor nem volt kántor a plébánián, így én kértem fel és fizettem ki egyet, aki 50 km-ről jött a temetésre. A számlák rendezésekor láttam az akkori plébános mégis elszámolt 5 000 Ft-ot kántordíjként...
Sajnos ismét haláleset történt családomban. Az illetékes plébános 30 000 Ft kért temetés címen, de mondta a koronavírus miatt mise csak majd valamikor lesz, valamint búcsuztatás csak a sírnál történik. Fizettem, utána közölte, menjek a temetőgondnokhoz a többit intézni. Itt ismét fizettem: 50 000 Ft (5x10 000) 5 évi egyházadó, 5 000 Ft temetési költség és 2 000Ft harangozási díj (2-szeri plusz harangozás). Ez mindösszesen 87 000 Ft kb. 20 perces temetésért! Az én adómból is támogatják az egyházat, nem is kis összeggel, akkor ez az összeg már a kifosztás kategóriájába tartozik..... Jézus kiverte a kufárokat a templomból!

Kedves Kérdező! Arra szeretném megkérni, olvasson egy kicsit vissza a hasonló problémával foglalkozó bejegyzések között. Nem kérdezhetem meg, hogy melyik egyházmegyéhez tartozik, mert illik megőrizni a névtelenséget, mint a kérdezők nevével is tesszük. Minden estere azt szeretném mondani, hogy minden egyházmegyének van püspöke és van stóladíjszabása. Ebben a szabályozásban pontosan le van írva, mit kérhet a temetésért, szentmiséért, esküvőért a pap. Tehát sem keresztelőért, bérmálásért, betegek kenetéért nem kérhet stólát. A temetésen, esküvőn, szentmisén - ha van kántor - annak is szabott díja van minden egyházmegyében. Ehhez kell minden papnak igazodnia.
Szeretettel.
István atya

Úgy méltányos, hogy annak, aki esetleg évtizedekig fizette az egyházi adót, kevesebbet kelljen fizetnie az esketésért,temetésért stb, mint annak, akik esetleg soha nem fizettek, pedig megtehették volna.

Menjetek és hirdessétek: Közel van a mennyek országa! Betegeket gyógyítsatok meg, halottakat támasszatok fel, leprásokat tisztítsatok meg, ördögöket űzzetek ki! Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok. Övetekbe ne szerezzetek se arany-, se ezüst-, se rézpénzt! (Mt 10,7-9)

"Méltó a munkás a maga bérére."Lk 10 10,7