Amiért haragszom...

... az egyházakra és a vallásokra. Dióhéjban, két oka van:

1.
Amikor az egyház a hatalma és befolyása csúcsán volt, a középkorban, az emberi civilizáció a mélypontját élte, és ebben nagy része volt ezen szervezeteknek. A legembertelenebb évszázadok voltak, bő 1000 év, nagy szerencsénk, hogy már vége és remélhetőleg soha többé nem jönnek vissza.
Emberek tíz- és százezreit lehetetlenítették el mondvacsinált okokkal, vetették válogatott kínzások és kínhalál alá, mert boszorkánynak, eretneknek volt bélyegezve vagy mert a haladás, a tudomány pártján volt.
És mindennek felelőssége alól nem lehet kibújni azzal, hogy "dehát a római keresztényüldözések, meg a 20. századi diktatúrák mennyi áldozatot követeltek", mert egyrészt nem ezekről van most szó, másrészt mások hasonló bűne tudtommal nem ad felmentést, harmadrészt ez nem számháború és ilyen szörnyűségekből egyetlen is épp eléggé sok.
Szóval inkább őszintén szembe kéne nézni ezekkel, ha szalonképes akar maradni a vallás meg az egyház, mert nálam így nem hiteles. Ki tudja, ha módjuk lenne rá, mik történnének megint? Lengyelországban pár éve már volt papok általi könyvégetés megint, a Harry Potter című regényt tették így pellengérre. Én mondjuk sosem olvastam, nem láttam a filmet sem, nem is érdekel, de ez az égetéses dolog eléggé nyomasztó.
Ilyenek miatt viszont nemcsak a kereszténységet, hanem a többi vallást, pl. az iszlámot is viszolyogva figyelem.
2.
A második már sokkal személyesebb ügy: amikor apum 2013-ban meghalt és a temetése volt, azon a pap nem a megbeszélt szöveget mondta, hanem egy hosszú litániát a szocialista-kommunista rendszerről, hogy az mennyire elnyomó volt, főleg az egyházakkal és a vallással szemben.
Miért? Ez valami kicsinyes bosszú, amiért apukám évekig a falu párttitkára volt? Csak szólok, hogy ő ettől még egyáltalán nem volt rossz ember. Még csak azt sem mondhatjuk, hogy az akkori rendszer haszonélvezője lett volna, hiszen olyan kevés pénzt kapott fizetésnek, amiből alig lehetett megélni, mégis anyummal együtt tisztességesen felneveltek minket és a település többi lakója a megmondhatója annak, hogy milyen segítőkész, rendes ember volt.
De a szertartást lebonyolító papi személy, aki még csak nem is volt olyan öreg, biztosan jobban tudott mindent róla, igaz? Vagy valami központi, felsőbb utasításra tette? Mondhatom, szép... Pedig apum sosem ártott senkinek, szegény családban nőtt fel, és a tanulmányait is abba kellett hagynia abban a valóban embertelen Rákosi-rendszerben, hogy vasúti tehervagonok pucolásával némi pénzhez jussanak. Évekkel később kérték meg aztán, hogy legyen párttitkár.

Dióhéjban összefoglalva ennyi lenne. Gondoltam leírom ezeket a dolgokat, kiírom magamból és talán az egyháziaknak is okulásul, tanulságul szolgál e pár sor.