Baráti kapcsolat
Nem tudom mit tegyek... Lelkivezetőmmel elkezdtünk egyre jobban kötődni egymáshoz. Beszélgetéseken kívül is gyakran keressük egymás társaságát. Elveszíteni a vele való kapcsolatot nem szeretném, neki köszönhetem, hogy visszataláltam Istenhez és az Egyházhoz, a szentségekhez is, de bűnnek érzem ezt az érzést. Mit tehetnék? Köszönöm a választ!
Kedves Kérdező!
Nem kérdezett könnyűt, de mégis a legkönnyebb lesz rá a válasz. Mindkettejük üdvössége érdekében ezt az egyre veszélyesebbé váló kapcsolatot be kell fejezni. 43 éve látom az ilyen veszedelmeket. Még egyik sem végződött jól. Persze ima nélkül semmi, ez se fog menni. Mi Mocsán minden szombaton szentmisét mondunk az imákat kérők számára. Szívesen segítünk, de saját magán is segítenie kell, bármennyire "fájó" is lesz ez a "szakítás". Ugye megérti, hogy egy paptársáért is aggódó írja ezt a választ.
Szeretettel.
István atya
További gondolatok
Kedves Petra !
Azzal , hogy elmondunk magunkról mindent,-- a bajainkat, a sérelmeinket, netán az örömünket--- , ezzel mintegy kinyílunk a másik ember felé , és itt a becsapás, mert lehet, hogy azt gondoljuk ,hogy a másik ember pont azt fogja érezni , amit mi .
Azért , mert letettük a terhünket neki, megkönnyebbültünk, és ezt az érzést hisszük úgy , hogy akkor az az ember is úgy érez , mint mi .
Pedig , csak a felebaráti " szeretetet " érezzük .
Köszönettel : Hedvig
Kedves Atya és Petra!
A lelkivezetès "től-ig" tart egy hivatás,krízis stb.tisztázására. az első alkalommal le kell szögezni mi meddig,s ha megoldódott nem kell lelkivezetés. Mindkét részről.
Nem kellene kölcsönössègröl szólni,hogy a vezető is megossza saját èlmènyeit.
a màsik a pap nem arra való, hogy jól érezzük magunkat vele. Ő ott van gyóntatni amibe belefèr a lelkivezetès. De extràkkal,gyóntatószèk hoszu sor esetleg mèg ki is hallatszik, 120 èv korkülönbsèg, esèly nincs baràtkozni.
Harmadik,egy nőnek tudnia kell mit akar egy férfitól,mikor vagyunk "hatàssal "ràjuk.
"Házinyúlra nem lövünk" a pap már foglalt. Ès kiszolgáltatott. Sok esetben szorványban vannak,egyedül ès magànyban ők is èreznek,szeretnek,joformàn csak paptàrs lehet a baràtja,aki jo ha havi egyszer rànyitja az ajtót.
Én a lelkiatyàmat nrm ismerem, el kell hozzà utazni, elmondhatok neki mindent, ő domkszor egy mondatot szól, akik meg a örnyèkemen vannak ismerem, de az emberek fantàziájàt is kerülök minden fèlreérthető mozzanatot. Tisztelettel Szilvi
Kedves Hedvig!
Itt nem ez a helyzet, de köszönöm a véleményt.
Kedves Istvàn atya!
Köszönöm a tanàcsot, ami valóban nehéz és fàjdalmas, de màs megoldàst én sem làtok!
Petra
Kedves Petra!
Talán segít valamit, ha leírom saját valahai lelki vezetőm bevezető szavait a lelki vezetéshez: "Ne énrám nézz, hanem a Krisztusra! Én egyszer kihullok a kapcsolatból, mint feleslegessé váló harmadik, de a te kapcsolatod az Úr Jézussal mindig legyen élő!"
Persze én akkor 30 éves fiatalember voltam, a lelki vezetőm pedig egy nyugdíjas korú lelkész bácsi, szóval laza a párhuzam...
Hozzászólás
Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)
