Bibliai kérdés (Jn 10,33-36, Zsolt 82)
Az alábbi szakaszt még régebben olvastam a napi Evangéliumban, de azóta is nagyon foglalkoztat ez a rész. Mit jelent és miért mondhatta Jézus Urunk, hogy az Írás isteneknek mondja azokat, akikhez az Írás szól. Hiszen tudjuk, hogy egy Isten van, akkor mit jelent kis kezdőbetűkkel, többes számban az, hogy "istenek"?
A hivatkozott zsoltárban pedig ezt olvashatjuk: "6Én azt mondtam: »Ti istenek vagytok, mindnyájan a Fölséges fiai.« 7De meghaltok, mint más ember,elhullotok, mint akármelyik főember." Itt is isteneknek nevezi a zsoltár azt, akihez szól, sőt Isten fiainak, de utána írja, hogy ti is halandó emberek vagytok. Feljebb is szerepel az "istenek" szó. Lehet-e az, hogy az önmagukat imádókra gondol a zsoltár, vagy mást jelent-e? És mit jelentenek Jézus szavai? Elnézést a hosszú kérdésért. Köszönettel: Tamás.
(A zsoltárra való hivatkozásban és az Ige kikeresésében a www.szentiras.hu segített.)
Kedves Kérdező!
Kis türelmet. A postos válaszért megkérdezem a hiteles biblikusok vélményét.
Szeretettel.
István atya
***
Megérkezett a válasz Dr. Székely János püspök atyától:
Az Ószövetségben az „Isten – isteni” szót néha tágabb értelemben is használják. A pogány istenségeket is nevezik „isteneknek” /pl.: „Az Úr ítéletet tart Egyiptom istenei fölött” (Kiv); „Az Úr nagy király az összes istenek fölött” (Zsolt)/. Néha az uralkodót is istennek, isteninek nevezik /„Trónod, isten, áll örökkön örökké, kormánypálcád az igazság jogara, ezért kent fel Isten, a te Istened az öröm olajával társaid közül… (45. Zsolt) „Uram olyan, mint az isten” (a tekoai asszony szavai Dávidnak (Kir)/.
A 80. zsoltárban a zsoltáros vagy a földi bírákat nevezi költői, túlzó kifejezéssel isteneknek, vagy esetleg a pogány vallásokra, és azok isteneire is gondol (vö. Alonso-Schökel magyarázata). A zsoltár egyesek szerint a pogány vallások kritikája, amelyek nem védték meg a szegény és a gyönge jogait, ezért inog alapjaiban az egész világ és a történelem, ezért veszi el tőlük minden nép kormányzását az egyetlen igaz Isten.
Jézus (és az ősegyház) ezt a verset azért idézi, hogy a zsidó vitapartnereknek jelezze, hogy már a Biblia is beszél arról, hogy a Messiás Isten Fia lesz, kinyitja titokzatosan azt a kaput, amelyen át majd felismerhetővé válik,hogy Isten Szentháromság. Ugyanilyen értelemben idézi Jézus a 110. zsoltárt, ahol Dávid a Messiást Urának nevezi, vagyis utal arra, hogy a Messiás Isten Fia. Nyilván ebben az esetben is az eredeti zsoltárszöveg még nem gondolt világosan erre, hanem csak arról szólt, hogy a trónralépéskor a pap ezt mondja a királynak: Isten így szól a felkent királyhoz (az én uramhoz), ülj az Én jobbomra.
Jézus szájából tehát ez a zsoltárvers egy ’argumentum ad hominem’, egy olyan bibliai vers, amely kell, hogy elbizonytalanítsa a nyitott szívű zsidó hallgatóit, hogy a biblia előre jelzi a Szentháromság titkát. Nem arra akar jézus utalni, hogy az Isten szavának hallgatói valóban ’istenek’ voltak, hanem arra, hogy Ő, az örök Ige valóban Isten. Ezt a bibliai vers csak homályosan előre jelzi, megsejti.
Szeretettel.
Továbbítom.
István atya
További gondolatok
Előre is köszönöm! Isten áldja meg önzetlen munkájáért!
Hozzászólás
Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)
