Bűnbocsátó hatalom

Kedves Kérdező!

Engedje meg, hogy mielőtt idézetekkel válaszolnék kedves kérdésére megállapítsam, hogy Jézus az apostolok kiválasztása után soha nem olvasott névsort. Szent Márk leírása szerint az apostolok kiválasztása így történt: „Azután fölment a hegyre. Magához hívta, akiket ő akart, és azok odamentek hozzá. Létrehozta a Tizenkettőt, hogy vele legyenek, és hogy elküldje őket, igét hirdetni. Hatalmat adott nekik, hogy kiűzzék az ördögöket. Ezt a tizenkettőt választotta ki: Simont, akinek a Péter nevet adta; ezen kívül Jakabot, Zebedeus fiát, és Jánost, Jakab testvérét, akiket Boanérgesznek, azaz mennydörgés fiainak nevezett el; és Andrást; Fülöpöt, Bertalant, Mátét és Tamást; Jakabot, Alfeus fiát, Tádét, a kánaáni Simont, és az iskarióti Júdást, aki elárulta őt. (Mk. 3,13-19)” Szent Máté írja le az áltálános felhatalmazást a következő formában:„Bizony, mondom nektek: mindaz, amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit föloldotok a földön, föl lesz oldva a mennyben is. (Mt. 18,18)” Ide másolom a kérdéses szentírási szakaszt is:„Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket és miután ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.(Jn. 20, 22-23)” Nem olvasunk az idézett szakaszban arról, hogy kikötötte volna Jézus, hogy Tamás nem kapja meg ezt a hatalmat.

Talán egy kicsit segít a leírtak elfogadásáben a következő ószövetségi eset: (Szám. 11,16-17)

„Azt mondta erre az Úr Mózesnek: Gyűjts egybe nekem hetven olyan férfit Izrael vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei s elöljárói, s vidd őket a szövetség sátrának ajtajához és állítsd ott őket magad mellé. Én majd leszállok és szólok neked, s elveszek lelkedből, s odaadom nekik, hogy hordozzák veled a nép terhét, s ne terheljen az téged egyedül.”

...majd később:

„Ekkor leszállt az Úr a felhőben, szólt hozzá és elvett abból a lélekből, amely Mózesen volt, s odaadta a hetven férfinak. Ezek, amikor megnyugodott rajtuk a Lélek, akkor prófétálni kezdtek, máskor azonban nem. Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiket Eldádnak, a másikat Medádnak hívták; ezeken is megnyugodott a Lélek, mert ők is az összeírtak között voltak, csak nem mentek ki a sátorhoz. Amikor ezek prófétálni kezdtek a táborban, elszaladt egy legény, s jelentette Mózesnek: »Eldád és Medád prófétálnak a táborban.« Nyomban azt mondta Józsue, Nún fia, Mózesnek sokak közül kiválasztott szolgája: »Uram, Mózes, tiltsd meg nekik!« Ám ő azt mondta: »Mit féltékenykedsz miattam? Bárcsak az egész nép prófétálna, s az Úr nekik adná Lelkét!« Ezek után azt gondolom, hogy a kiválasztottak körének meghatározását az Isten fentartja magának.

Szeretettel.

István atya