Érték és selejt
Kedves Kérdező!
Az Isten tényleg nem teremt selejtet. Ha elolvassa a tertemtés történetét, három fontos mozzanatot egészen biztosan észre vesz: Isten azt mondta: legyen és lett és megállapította, hogy amit tertemtett az jó. Mindemellett azt is tudjuk, hogy az ember az öröklött és a szerzett adottságaival, tulajdonságaival él együtt itt a földön. A halhatatlam lelkünk miatt, amit az Isten külön teremtett nekünk - fogantatásunk pillanatában - Isten előtt egyformán értékesek vagyunk. Az Isten, aki a tenyerén hord minket és jobban ismer minket, mint mi magunkat, egészen biztosan tudja, hogy a halhatatlan lelken kívül, kit miért tart értékesnek, megismételhetetlennek és kincsnek. Az is igaz, hogy az Isten nem "számoltat el" azokról a képességeinkről, adottságainkról, stb... amit nem kapunk meg tőle. Erre szabadjon ide idézni éppen Jézus példabeszédét a talentumokról:
A talentumokról szóló példabeszéd. „Úgy lesz, mint azzal az emberrel, aki idegenbe készült. Összehívta szolgáit, s rájuk bízta vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak csak egyet, kinek-kinek rátermettsége szerint, aztán útra kelt. Aki öt talentumot kapott, menten elkezdett vele kereskedni, s másik ötöt nyert rajta. Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt szerzett. Aki egyet kapott, elment, ásott egy gödröt, és elrejtette urának pénzét. Hosszú idő elteltével megjött a szolgák ura, és számadást tartott. Jött, aki öt talentumot kapott, és felmutatta a másik öt talentumot: Uram, öt talentumot adtál, nézd, másik ötöt nyertem rajta. – Jól van, te hűséges, derék szolga – mondta neki ura. – Minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe! Jött az is, aki két talentumot kapott, s így szólt: Uram, két talentumot adtál, nézd, másik kettőt szereztem. – Jól van, te hűséges, derék szolga. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe! Végül jött az is, aki csak egy talentumot kapott. Ez így beszélt: Uram, tudtam, hogy kemény ember vagy. Aratsz, ahol nem vetettél, és gyűjtesz, ahol nem szórtál. Ezért félelmemben mentem, elástam a földbe talentumodat. Itt van, ami a tiéd. – Te mihaszna, lusta szolga! – kiáltott rá ura. – Tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, s ott is gyűjtök, ahol nem szórtam. Oda kellett volna adnod pénzemet a pénzváltóknak, hogy meg jövet kamatostul kaptam volna vissza. Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert annak, akinek van, még adnak, hogy bőven legyen neki; akinek meg nincs, attól még amije van is, elveszik. Ezt a mihaszna szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Ott sírás és fogcsikorgatás lesz.(Mt. 25,14-30)
Szeretettel.
István atya
További gondolatok
Kedves Csé!
Isten biztosan szeret, és úgy vagy jó, ahogy vagy. Azzal az érzékenységgel, és szeretettel,ahogy a meghalt testvéred felé fordulsz. Hidd el nagyon fontos vagy Isten számára, mint ahogy minden gyermeke végtelenül fontos számára. Isten drága igazgyöngye vagy,amit kegyelme által megmunkál.Fájdalmas a gyászt átélned, és a múlton át testvéred tulajdonságai megszépülnek. Őrizd meg őt a lelkedben, de hidd el, és tudd, hogy van az életnek egy olyan szelete, amit csak Te tudsz betölteni, és szükség van Rád. Isten pontosan ismer, és nem véletlenül teremtett ilyennek. Az Ő áldását kérem Rád.
Hozzászólás
Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)
