Felebarátaink

2014.07.04. - Móni
Sokszor tapasztalom, hogy egyébként templomba járó, hívő emberek az "életben" mogorván, szeretetlenül viszonyulnak embertársaikhoz, nem tükrözve keresztény gondolkodásukat. Sajnos tanítók, tanárok részéről is tapasztaltuk ezt gyermekeinkhez való viszonyukban.Az a baj, hogy egy gyermek a tanárnak ebből a képmutató viselkedéséből arra a következtetésre juthat,hogy hiteltelenné válik, amit az egyházi iskola képvisel, talán még hitében is meggyengül.Hogyan bízzunk embertársainkban, hogyan szeressük őket, ha pont a jóhiszeműekkel bánnak a legrosszabbul?

Kedves Kérdező!

Bizony nem vagyunk egyformák.Amennyiben az intézménynek van rá  lehetősége és miért ne volna, elsősorban neki kellene szólni és felhívni a figyelmét az iskola szellemiségét képviselő magatartásra.

Szeretettel.

István atya

További gondolatok

T. Kérdező, István atya,
sajnos, én is ezt tapasztalom. Minél tisztábban élek, gondolkodom és viszonyulok a többiek felé, annál többet csalódok. Már alig tartom valakivel a kapcsolatot, csak a szüleimmel és egy-kér jó ismerősömmel.

Ani - 2014-07-04 12:51

Kedves István atya és Ani!Köszönöm a választ. Az egyházi iskola többletét az oda járó gyerekek adják tapasztalatom szerint,de sokat csalódunk a tanárokban és esetenként az egyházi vezetôkben is.Nem építô, hanem romboló magatartásukkal nagy károkat tesznek a fiatal lelkekben.Szólhatunk,mint szülôk,de ilyenkor összezárnak,menti az igazgató a vétkes kollégát,ahelyett,hogy megkövetelné a keresztény magatartást tôle.Mi most iskolát váltunk emiatt,egy okos,rendes gyerekkel kevesebb nem számít,lényeg,hogy a tanár nyugdíjas állása megmaradjon.Jónak lenni jó,de nagyon nehéz.

Móni - 2014-07-04 17:29

Hozzászólás

Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)

Vélemény, további gondolatok:

Név, becenév, ami megjelenik:

Az alábbi biztonsági kódszót kérjük írd a mezőbe!
Biztonsági kód