Gyónás, vagy képmutatás?
Talán primitívnek tűnhet a kérdés, de nekem, most tényleg fontos.
Fiatal egyetemista vagyok, rendszeresen havonta másfél havonta járok gyónni, ami meghatározza életem alakulását, mindennapjaimat.
Most is készülök /készülnék.
Jó, ez így, hogy ilyen "sűrűn" járok? De úgyérzem, hogy az a havi másfél havi gyónás szükséges, mert mindig lezuhanok a padlóra. Ugyanakkor nem érzem agggályosnak a lelkiismeretem.
Kedves Kérdező!
Egyikünk sem születik szentnek. Isten kegyelmével azokká leszünk. Azért rendelte Jézus Egyházának a szentségeket, hogy azok legyenek megszentelődésünk legfontosabb eszközei. A rendszeres gyónás hatalmas segítség annak,aki törekszik az életét "isten-irányban" tartani. Érzékenyen tartja a lekiismeretét és nem engedi az embert olyan mértékben beporosodni,amikor már nem fontos a talpra állás, vagy megszokottá válik a maszatos élet. A szentek közül többen naponta gyóntak.A gyónás "sűrűségét" nem a naptár határozza meg,hanem az ember lelki állapota. Gondolom a bánatima legújabb formáját imádkozza, amiben kifejezetten benne van, hogy Isten segítségével a jóra törekszem és a bűnt és a bűnre vezető alkalmat elkerülöm.A munkát megosztani valakivel, szerintem a segítő szeretet egyik szép formája, persze azért nem mehet az eredmény rovására. Mécs László: Pisztrángok példája - Kérem,olvassa el :)
Szeretettel.
István atya
Hozzászólás
Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)
