Hitélet az iskolában folytatás

Kedves István Atya!
Köszönöm kedves és gyors válaszát. Kislányom csak első osztályos, így nem kezeli még a számítógépet. Katolikus óvodába járt, és ő fogalmazta meg, hogy ott sokkal többet foglalkoztak a hittel. Imádkozni fogok a tanító nénikért, mert azt hiszem a kezükben a kulcs, mert a tanulás előtti és utáni gyorsan elmondott ima, nem elégíti ki az olyan gyerekek lelki igényeit, akik ennél már többet kaptak. Sajnos az igény nem nagy, én közösségépítést indítványoztam mind a gyerekek, mind a szülők részére, mert vannak magatartási problémák és vallom, tapasztaltam,hogy Jézus tanításait követve a gyermekek lelkiismeretére lehet hatni, az fogja őket írányítani. Én ebben a szellemben nevelem a kislányomat, akivel rendszeresen beszélgetek a hitről, arról, hogy úgy viselkedjen, ahogy szeretné, hogy vele is tegyék, csitítom,ha indulatos, mondván Jézus azt tanította, hogy bocsássunk meg mindenkinek, meg a szeretet. És igen, ez a nevelők nagy feladata is -persze, ha a család másként él, akkor itt az ellentmondás -, de hiszem,hogy szeretettel és Jézus tanításait követve olyan gyerekeket nevelhetnénk, akik nem a mai énközpontú, közömbös társadalom tagjai lennének, hanem annak ellenpólusai. Persze, ha egy katolikus iskolában sem illik beszélni a hitről, meg furcsán néznek ránk, hogy mi hét közben is elmegyünk néha misére, hát akkor ez nagyon nehéz. De imádkozom, csak azt érzem, hogy már a katolikus intézmények is kezdenek lazulni, és ez mélységesen elszomorít. Ezen én nem tudok változtatni. Az igazgatót személyesen ismerem,de semmit nem érne, ha ezekről beszélgetnék vele, legfeljebb jól megsértődne, hogy beleszólok a munkájába, pedig nem erről van szó. Szeretném, ha a gyerekek egy szebb és hitben gazdag környezetben növekedhetnének.
Az imádságon kívül nem tudom tehetnék-e valamit.
Köszönöm segítségét.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!