Imádkozás a halottakért

Kedves Kérdező! Hívő katolikus keresztény ember tudja, hogy a halállal nem szakad meg szeretteink és köztünk - a fizikai jelenlétet kivéve - semmi. Ha éppen az Ószövetségi Szentírásra akarunk ez ügyben utalni és bizonyítékot kérni, akkor nagyon egyszerű a dolgunk. A Makkabeusok könyvében olvassuk, hogy Makkabeus Júdás, a zsidó nép bátor vezére jelentős adományt küldött a Jeruzsálembe, hogy a csatában elesett hősökért mutassanak be áldozatot. Ha nem hitte volna, hogy ők feltámadnak feleslegesnek tartotta volna, hogy a halottakért imádkozzék. Szent és üdvös dolog a halottakért imádkozni, hogy megszabaduljanak szenvedéseiktől. Azt is hiszi a katolikus keresztény ember, hogy a külön ítélet, mely a halál pillanatában fog történni, csak a kárhozat esetében végleges. Az is igaz, hogy a halállal lezárul az érdemszerzés ideje, de a vétkezés lehetősége is. Isten igazságossága pedig nem egyformán ítéli a súlyos, "halálos" bűnt és az érte járó büntetést és a bocsánatos bűnt. Ha a szenvedő lelkeken segíthetünk, azt természetesen csak lelki értelemben vehetjük, hiszen ruhát, amire nincs is szükségük, nem vehetünk nekik. Igen is kell a halottainkért imádkozni, szentmisét, böjtöt, jócselekedetet felajánlani nekünk élőknek, mert ők ezt már a maguk számára nem tehetik. Egyébként nekem - de remélem minden katolikus testvéremnek -minden hitet és erkölcsöt érintő témában a Szentatya és a Katolikus Egyház tanítása a mérvadó. A szenvedő lelkekről a Magyar Katolikus Lexikon bővebb felvilágosítást is ad a következő oldalon: http://lexikon.katolikus.hu/T/tiszt%C3%ADt%C3%B3t%C5%B1z.html Szeretettel. István atya