Isten szándéka
Nekem, úgy érzem, még soha nem sikerült igazán Isten akaratának, szándékának a felismerése. Igaz, életem nagyobbik részében nem is kerestem, de nem is nyilvánult meg akkor előttem. Meglehetősen bűnös, szabálytalan életet éltem, soha senkinek nem tudtam megfelelni. Ma már keresném, kutatnám az Ő akaratát, hogy milyennek is kellene lennem, de nem tudok rátalálni. Minden téren elégedetlen vagyok magammal, másmilyennek kellene lennem, de nem tudom, mi az Úr akarata. Csak a magam feje után próbálok hasznosabb életet élni.
Nem lehet, hogy valójában ilyennek akart, amilyen vagyok? Persze leszámítva a súlyos bűnöket. Lehet, hogy csak én akarok más lenni, és igazából megint szembemegyek az Ő akaratával? Sokat imádkozom, hogy megvilágosodjon az a sötét buta agyam, de nem érzek semmi választ. Így viszont hiábavaló az életem. Vagy egyszerűen csak imádkozzam tovább? Esetleg nem is kap mindenki határozott útmutatást Tőle?
Kedves kérdező!
Enegedje meg, hogy rögtön azzal kezdjem: az Isten mindent jónak teremtett. Minket is. Örök célt tűzött ki elénk. A hozzá vezető utat Fiában mutatta meg nekünk. Értékesnek tart, így nem értelmetlen az életünk. Krisztusban megmutatta azt az utat, amely haza vezet az Ő országába. Legyen egészen nyugodt, mindenkit a maga útján vezet és azt is tudja miért éppen úgy. Reményik Sándor verse minden bizonnyal segít egy kicsit a megnyugvásban.
Reményik Sándor: A szőnyeg visszája
Kétségbe esem sokszor én is
A világon és magamon,
Gondolva, aki ilyet alkotott:
Őrülten alkotott s vakon.
De aztán balzsamként megenyhít
Egy drága testvér halk szava,
Ki, míg itt járt, föld angyala volt
S most már a mennynek angyala.
A világ Isten-szőtte szőnyeg,
Mi csak visszáját látjuk itt,
És néha, legszebb perceinkben,
A színéből is valamit.
Szeretettel.
István atya
Hozzászólás
Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)
