Tisztaság
Kedves Kérdező!
Nagyon egyszerű dolgom lenne ha csak a Katolikus Lexikon ide vágó válaszát kellene bemásolnom. Előzetes ájékoztatásul meg is teszem:
"önkielégítés, önfertőzés (lat. masturbatio, ipsatio): a nemi szervek szándékos izgatása nemi öröm szerzése céljából, halálos bűn a →természetes erkölcsi törvény és a →hatodik parancsolat ellen. - Az ~ önmagában és súlyosan rendetlen cselekedet, mert lényegében mond ellent a szexuális képesség rendeltetésének, s korlátozza a másik emberre irányuló személyes szeretetet. Felborítja a szeretet rendjét, mely szerint az igazi szerelemnek a teljes, kölcsönös odaadás és az emberi élet továbbadása összefüggésében kell megvalósulnia. Az ~ e rend által megkövetelt szexuális kapcsolaton kívül esik. - Alapvető oka a nemi ösztön maga, ami különböző hatásokra megerősödhet. A mélylélektan szerint az ember nemi érése az autoerotikából a homoerotikán keresztül vezet a heteroerotikáig. A fiatal nemisége számára még nem nyílt meg az út a partner felé, a fiatal ember magára van utalva, autoerotikus. Ált. véletlenül fedezi föl, hogy az ébredő és egyre erősödő nemi ösztön ~sel kielégíthető. Ha az ~ bizonyos koron túl is megmarad, azt bizonyítja, hogy az ember megrekedt az autoerotikában v. visszaesett oda. Oka lehet az élvezetkeresés, de sokan csupán a más módon leküzdhetetlennek tűnő feszültségtől szabadulnak meg ~sel. Veszélye abban áll, hogy gyakori ismétlésre késztethet, s ezzel az egészséget károsító és a személyiség érését akadályozó szenvedéllyé válhat. - Az ~t egyszerű természeti népek is tiltják. Damjáni Szt Péter: Liber Gomorrhianus (PL 145, 159) c. írásával Szt IX. Leó p-tól (ur. 1049-54) kért megfelelő büntetést a klerikusok között előforduló ~re (D 687-688). VII. Sándor p. (ur. (ur. 1655-67) 1665: a →laxizmust elítélő gyűjt-ében az ~ pontos meggyónását írta elő (DS 2044). B. XI. Ince (ur. 1676-89) 1679: szintén elítélte a laxista tételt, mely szerint az ~ csak pozitív törv. miatt tiltott (DS 2149). - A lelki életben az ~ az →áteredő bűnből fakadó gyengeség, a tőle való szabadulás a megtisztulás és a tiszta élet értéke megtapasztalásának egyik alapvető formája. Ezért az Egyh. minden pszichológiai és eü. megfontolás ellenére az ~től való tartózkodásra, a szokástól való megszabadulásra buzdít és segít mindenkit a szentgyónással és a szentségi élettel. - Az erkölcs terén kívül esik az álomban bekövetkező orgazmus. - Az ~ nem tévesztendő össze az →onániával, sem a →homoszexualitással. **
Persona humana 9. - Hörmann 1976:1413. - KEK 2352.
Személyes kérdésem lenne. Elgondolkodott-e már azon, hogy önző örömszerzésével - ha házas, akkor házastársát csalja meg, - ha nem akkor azt, aki majd testi-lelki társa lenne az életben. Az Isten ugyanis a férfit és a nőt egymásnak teremtette. Az élet nehézségeiben egyfajta vigasztalásul adta a testi örömöket - kettőjüknek. A keresztény házasság - benne a házasok nemi élete egymás kölcsönös kiegészítését, a nemi élet rendezett megélését és gyermekek javát szolgálja. Ahogy azt a lexikon válaszában is látja, minden más megoldás célját és értelmét vesztett cselekedet, ami az Egyház tanítása szerint bűn. Más dolog az, hogy kinek, milyen súllyos és a lekiismerete megítélése szerint mennyire bűn.
Szeretettel.
István atya
*****
Folytatás - Kérdés:
Kedves István atya!
Olvastam válaszát az önkielégítéssel kapcsolatban, de még most sem értek valamit: ha nincs társam, és nem is lesz, a személyiségem rég kialakult, középkorú vagyok, akkor mégis kinek ártok vele? Magamnak? Ugyan. Társam pedig nem lesz már soha(nem is akarom, hogy legyen)
Fiatalokkal kapcsolatban még csak értem, ha túlzásba viszik, függőséget okozhat, és a jövőbeni társukkal nehezebb lesz. De egy magamfajta öreg kinek tud rosszat tenni ezzel? (Nem napi szintű a dolog.) Senkit sem "csalok meg", akkor pedig miért akkora baj ez? Bocsánat, de képtelen vagyok lelkifurdalást érezni miatta, ennek ellenére meggyónom.
****
Válasz:
Kedves Kérdező!
Nagyon helyesen ítéli meg helyzetét, amikor felteszi a kérdést...kinek ártok vele? Magamnak? - Igen! Jól teszi, ha meggyónja mert önmagában is bűn, ahogy írtam. Ettől függetlenül áll a megállapítás a házasság előtt és a házasságban élők esetére. Kérem, engedje meg, hogy ide idézzem - az ökumenikus hét közepén -Steibach József református püspök "véleményét" a kérdésről: "
"Verdi Rigoletto című operája visszaad valamit ebből a sokféle paráznaságból, miközben agyon böködjük egymást, de csak a saját sebeink fájnak; udvari bohócként eljátszuk a szerepeinket, de átok alatt vagyunk (Gal. 3,10). Jézus Krisztus radikálisan fogalmaz. Az Isten eredeti gondolata, a törvény betűje mögött, a feltétel nélküli szeretet és hűség: igazi életszentség. Tehetetlenül állunk, mert kivájhatjuk a szemünket és levághatjuk a kezünket, de ezzel még semmi sem oldódott meg; haragos indulataink, mindenféle parázna gondolatink továbbra is lüktetnek bennünk. Jézus Krisztus törvényértelmezése odakerget az Ő kegyelméhez, ez a kegyelem azonban egyedüli forrása a megújulásnak is."
Szeretettel.
István atya
***
Kedves Kérdező! (A kommentjére válaszolva)
Ezek után csak reménykedni lehet abban, hogy egyszer majd komolyan átgondolja, hogy a bűn akkor is bűn, ha arról más is a személyes véleménye.
Szeretettel.
István atya
További gondolatok
Kedves István atya!
Köszönöm a válaszát, bár semmivel sem lettem tőle okosabb, pont úgy nem értem, mint eddig. Magamnak ártok, mert magamnak ártok - ennyi jött le belőle. Ez pedig egyszerűen nem igaz. Semmi ártalom nem ért. Igazi magyarázat viszont nincs, nem is lehet. Csak parancs van. Nem lenne egyszerűbb akkor azt mondani, hogy ezt kell csinálni, és kész? Nem az ártalmakról beszélni, amit nem tudnak megmagyarázni a magamfajta ostobának.
Lehet, hogy inkább a gyónásról kéne leszoknom.
Kedves Laci!
Az Istenhez vezető út "nehéz"(megmagyarázhatlan dolgokkal tele) Őn most épp egy ilyen utat jár! Nam érti h mi mijér van csak azt h ez az út vezet Istenhez!
Gondolom feldühítő állandoan bünösnek érezni magát annak ellenére h az ön esetében kivételezni lehetne.De nem minden esetben árt valakinek a bün, lehet hogy épp kegyelemben részesít! Őn ha azt az örömet amit az önkielégítés nyujt megvonja magátol, arrol az isten biztos megemlékezik és jutalma nagy lessz a mennyek országában!
Egyébként vasárnap ha nem megyek el templomba azzal sem ártok senkinek, mégis elmegyünk mert szükségünk van az ünnepnapra és felvidít a kegyelem amiben ott részesülünk!
Szerintem a hatodok parancsolattal kapcsolatosan soha nincs, a kérdező számára megnyugtató vagy tetsző válasz! Egyszerüen csak bűn, és mivel a teremtönktől szárnmaznak a parancsolatok, ezért probájuk betartani!
Másrészt meg szerintem nem is helyes ez a szó, h. "parancsolat", ugyan is szabadakaratot adott nekunk az Isten!
Ez csak olyan "törvény", amelyek segítenek az Istennel kapcsolatban lenni és a számára tetsző dolgot cselekedni! Amijért cserébe ő az örök életet igérte nekünk. És mi elhisszük, mert Jézus is mondta, és ő szavahihatő ember volt közöttünk.
Gondolom h megfordult a fejében az h nem tökéletes a parancsolat és lehetne kivételt tenni. Mint például Robi Hood esetében hiszen ő tolvaj volt de mégis "szerintem"-az Isten kedvére cselekedett-
De ellemben mégsem szabad ezt tenni! Gondolkodjon csak el rajtuk! Ha csak egy kicsit is változtatnánk néhány parancsolaton az abban a helyben megtörik és elveszti értelmét!
Tudom, h.nem adtam választ kérdésére, hisz én se tudom a válasz! De míg egy ember bünösnek tartja magát, addig biztosan az Istenhez vezető utat járja!
Kérem ne mondjon le a gyónásrol, hisz az által még van esélye h szoljon magához valaki, és ha nem is tud teljesen megtisztullni de legalább egyensulyba marad!
Szeretettel:-Norbi!
Kedves Kérdező!
Engedje meg, hogy segítségül még ide idézzem a Katolikus Egyház Katekizmusának félreérthetetlen magyarázatát:
"A TISZTASÁG ELLENI BŰNÖK
2351 A tisztátalanság (lat. luxuria) a nemi gyönyör rendetlen vágya vagy féktelen élvezete. A szexuális gyönyör erkölcsileg akkor rendetlen, amikor önmagáért, az élet továbbadására és a szeretetre rendeltségén kívül keresik.
2352 Az önfertőzés (lat. masturbatio) a nemi szervek szándékos izgatása nemi öröm szerzése céljából. "Mind az egyházi Tanítóhivatal -- a hagyomány állandó folyamatában --, mind a hívők erkölcsi érzéke bizonytalankodások nélkül állítja, hogy az önfertőzés önmagában és súlyosan rendetlen cselekedet." "Bármi legyen is a motívuma, a szexuális képesség szándékos használata a normális házastársi kapcsolaton kívül lényegében mond ellent rendeltetésének." Ilyen esetben a szexuális élvezetet, melynek "az erkölcsi rend szerint az igazi szerelem, a teljes, kölcsönös odaadás és az emberi élet továbbadása összefüggésében kell megvalósulnia, az e rend által megkövetelt szexuális kapcsolaton kívül keresik". [101]
Ahhoz, hogy a személyek erkölcsi felelősségéről helyes ítéletet alkothassunk és a lelkipásztorkodásnak irányt mutathassunk, figyelembe kell venni az érzelmi éretlenséget, a szerzett szokások erejét, a szorongásos állapotot és egyéb pszichikai vagy társadalmi tényezőt, amelyek enyhíthetik, talán a minimumra is csökkenthetik az erkölcsi bűnösséget."
Remélem, hogy segítettem.
Szeretettel.
István atya
Kedves Laci!
Én úgy gondolom, hogy amiről beszélünk egy ösztön kielégítése, ugyanúgy mint pl. az evés. Ha mondjuk böjtölünk, és lemondunk az evésről, amit általában nagyon szeretünk, akkor az kedves Isten előtt. Ilyen formán a nemi ösztönünk kielégítéséről is lemondhatunk Isten iránti szeretetből, főleg ha az még bűn is, ugyanúgy mint a mértéktelen evés is. Ha az ösztöneinket nem tudjuk kordában tartani, nem vagyunk többek az állatoknál.
Úgy érzem a válaszaiból, hogy nehezen tudja elfogadni azt, hogy ezzel árt magának. Lehet, hogy fizikailag nem, de lelkileg biztosan, amit talán most még nem érez. Vagy mégis? Hiszen meggyónja.
Én azt tanácsolnám, hogy ne legyen egyedül, keressen valakit akit teljes szívével, lelkével, testével szerethet.
Üdvözlettel: Mentakol
Kedves Laci!
én is középkorú vagyok, jelenleg 1edülálló, egyházilag szabad állapotú.
Gyerekkorom óta nem tudom leküzdeni az önkielégítést. Sok-sok éve élek ezzel 1ütt, sok mindeféle bűnt elkövettem az önkielégítás nyomán, évekig éltem párkapcsolatban is, de nem hogy könnyebb lett a helyzet, hanem pont nehezebb. Egy ideje még prostituáltak szolgáltatásai után is kullogok. Amit írni akarok az, tehát, hogy mióta eszemet tudom küzdök az önkielégítéssel. Nem tudom Isten pokolra küld-e ezért, de azt tudom, és minden porcikámban érzem, hogy bűn, amit elkövetek. MIndig is bűntudatot okozott. Nem vagyok büszke rá! Régen míg nem voltam egyházunk elkötelezett híve, és Jézust nem fogadtam el megváltómnak, akkor lelkileg roncs voltam az önkielégítás miatt.
Most a gyónások által bőrömön érzem a tisztilást. Bár véglegesen nem sikerült még leraknom, sőt nagyobb bűnöket is elkövetek (prostituáltak...), de a küzdelmet mégsem akarom feladni. Isten csodájában bízok már csak én is. Szinte midig úgy érzem, hogy számomra lehetetlen megszabadulni ettől, de hinni akarok abban, h Jézus által le fogom egyszer majd rakni az önkielégítést.
Milyen férfi vagyok én, ha még magamnak sem tudok parancsolni.
Remélem Isten megszabadít az önkielégítástől.
Szeretettel: 1 szex és szerelem függő
Kedves mindenki!
Jó nektek, hogy legalább lelkifurdalást okoz ez a dolog. Nekem még azt is meg kell gyónnom, hogy nem tudom igazán megbánni (!) Olvasok itt mindenféle ártalomról, ebből sem érzek semmit. Már ott tartok, hogy ha emiatt fogok elkárhozni, hát így jártam. Azt hiszem, feladom. Sajnos nem ez az egyetlen, amit hiába gyónok meg időről időre, még valódi bűnbánatot sem tudok Istennek adni. Én is lehet, hogy beszüntetem a gyónást, legalább ne álljak az Úr elé hamis lélekkel, Ő úgyis látja, hogy mi vagyok.
Koszom István atya hogy írt nekem. Fogog imádkoszni és fog sikerúlni a tisztaság.
Koszonom mindenkinek a segítségét aki írt és valászolt nekem a kérdesemre. Isten áldjon tikteket.
Hozzászólás
Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)
