Udvarló
Nagycsaládos édesanya vagyok. 18 éves lányom most először állított nehéz probléma elé. Beleszeretett egy fiúba, aki az osztálytársa. A fiú mácsó típus, nagyon jól adja el magát az élet minden területén. Pont az ellentéte annak az értékrendnek, amit mi képviselünk. Szórakozni jár, hajnalban esik haza, stb. A lányom a szórakozóhelyekre nem ment vele. A fiú valószínű ezt megunta és kétszer már szakított is vele. A lányom pedig ennek ellenére mindig megbocsát és újra kezdi vele az együttjárást. Mi hiába beszélünk neki, eddigi énje megváltozott, két lehetőségünk van, vagy elfogadjuk, hogy ő a barátja, vagy nem, őt nem érdekli.A megbeszélt időre nem jön haza, aggódhatunk érte.Félünk, hogy az érettségije sem sikerül jól pedig eddig kitűnő tanuló volt.Mit tehetünk? Köszönöm: Mónika
Kedves Kérdező!
Ismerve a fiataljaim problémáit, tudom, hogy csak annak tudok segíteni aki engedi.Szép és nemes dolog a megbocsátás, mi több, keresztény erény...de a jövő komoly építése is éppen ilyen felelősségteljes feladat. Tudjuk, hogy a szerelem vak és a rózsaszín fátyol komoly akadály a tárgyilagos döntésben. Talán a negatív példák segíthetnek rádöbbenni, hogy nem fenékig tejfel a házasság, még akkor sem, ha az a legnagyszerűbbnek látszik. Pláne akkor nem, ha előre láthatók azok a rögök, amik később komoly döntésváltozáshoz vezethetnek. Előbb kell mérlegelni és csak az után dönteni. Ám segíteni csak annak lehet, aki maga is belátja, hogy nem mindig neki van igaza. Azt viszont soha nem szabad feledni, hogy imának hatalmas ereje van. Ha a lányának komoly szándékai vannak a jövendő életükre ezzel a fiúval, kérje ki imában Jézus véleményét. Meg fogja mondani! Mi meg kitartóan imádkozzunk addig érte.
Szeretettel.
István atya
Hozzászólás
Amennyiben a választ ki tudod egészíteni, további szempontokat vagy segítséget tudsz adni, oszd meg velünk és a kérdezővel!
(A hozzászólás csak engedélyezést követően jelenik meg.)
